Írta: Administrator ● péntek 03 november 2017 - 09:36:40 ● Hozzászólás: 0
Mezei Ottó,
mindig is fazekas szeretett volna lenni, már 13 évesen a fazekasság, az agyagedények és azok gyűjtése foglakoztatta. Üknagypapája is fazekas volt, aki az 1800-as évek elején költözött Hímesházáról Kárászra.
Máraz általános iskola mellett elkezdte a fazekasság alapjait, fortélyait tanulni, a magyaregregyiTeimel Rezső bácsitól, a mai napig őt tartja mesterének, hiszen ő indította el ezen a pályán. A bonyhádi gimnázium elvégzése után, 1976-ban Szekszárdon sikerült elhelyezkednie egy kerámia üzemben, ahol közel 10 évig dolgozott és fejleszthette tovább szaktudását, közben a dolgozók esti iskolájában 1,5 év alatt végezte el a szakmát. 1985-ben már látszott, hogy az ilyen kis szövetkezeteknek nincs jövője, ezért felmondott, röviddel ezután már be is zárták az üzemet, de addigra már megnyitotta önálló fazekasműhelyét.
Termékein, a hagyományos óbányai stílust alkalmazza, mely 4 község: Óbánya,Mecseknádasd ,Mágocs,Kisvaszar fazekas művészetét foglalja magába. Ez egy viszonylag kis területre jellemző, lokális stílus, de nagyon érdekes ,de régi stílusú fazekasság. Ugyanúgy,mint a népdaloknál, is van régi stílus, így a fazekasságnál is van.Pl. a Nagy- Alföldi Fazekasközpontoknak a munkái a barokk hatására lettek nagyon virágosak. De mivel ez kimondottan német kézműipar volt és itt a svábok zárt kis közösségekben éltek, ezek a nagy stílusok nem gyakoroltak rá hatást, ezért ez megmaradt ilyen régiesnek, kicsit darabosnak, de nagyon jellegzetes, nagyon érdekes stílusnak, amit nagyon meg lehet szeretni. Ottó a kezdetektől ezt tanulta és látta egyrészt otthon a használati edényeknél, másrészt a mesterektől.
Mindenfélét készít, amit meg lehet formázni kerámiából és amit régen csináltak régen a műhelyekben. Pl.használati edényeket,kb.5-6 éve egyre jobban divatba jöttek a főzőedények, ezekből több fajtát, hozzá illő tányérokat és tálakat. Különböző tálakat, tányérokat, parasztányérokat, boroskancsót, korsót stb.

A műhely melletti családi ház földszintjén található, Ottó terjedelmes és gyönyörű magángyűjteménye, ami már kb.500-600 darabból áll és az 1800-1940 évekig foglalja magába a mesterek fazekastermékeit. Ebben nagyrészt kerámiák vannak, abból a 4 községből ahol az óbányai, hagyományos stílust képviselik.
-„Csak is ezt gyűjtögettük a mi vidékünkről, ami a mi fajtánk, a mi vidékünkre jellemző”
Megtalálható 1-2 szép db is, ami a környékbeli más stílusokból került ide, de megtalálható szinte minden amit régen és ma készítenek. Szép szőttesek is megtekinthetők és kialakításra került egy sváb tisztaszoba is.
-„Nagyrészt az 1940-es évekig gyűjtjük a termékeket, a háború után a szövetkezeti mozgalom, egyrészt a kitelepítés és még nagyon sok minden közrejátszott, de egy kicsit megváltozott a stílusa ezeknek az edényeknek, mivel az etnikai összetétele is megváltozott ennek a vidéknek. Nagyon sok német családot kitelepítettek, meg nem volt olyan igény a hagyományos edényekre, majd megpróbáltak egy utat keresni és polgári ízlésre edényeket készíteni, de ez vakvágányra vezetett és nem is vált be, ezért nagyrészt meg is szűnt a paraszti edényhasználat. Van 1-2 rémísztő is, példaként szoktam megmutatni, hogy mik készültek az 1950-es években, hát elég érdekesek…”.
2011.-ben az Év Mesterévé választották. Díjakat, elismeréseket is sokat kapott, de szerinte nem igazán fontosak ezek, mert nem mutatja igazán az értékét annak a munkának, amit éppen készített.
-„Számomra nem meghatározó, de azt nem mondom, hogy nem esett jól, amikor 1-1 díjat megkaptam, de nem igazán tartom fontosnak egy ilyen szakmában….”.
Kecskeméten rendszeresen pályáztak a Pro CulturaRemovandán,ahol kétszer 1.díjat értek el.
-„ Ez mindig egy alkotó közösség, ahol 2-4 ember összeáll és úgy próbálnak valamit csinálni és kb. 2x 1.díjat nyertünk,2-3 alkalommal valamilyen szinten pedig az első között voltunk! „
Termékeit több városban, helyen is kiállították pl: Budapesten a Népművészeti Egyesület Szövetségének kiállítótermében, Pécsen a Lénau-házban és a Horváth Klubban, Móron, Csurgón stb.
Mostanában egy belátható körzetben árulja fazekas portékáit, kézműves vásárokban és kisebb-nagyobb rendezvényeken is részt vesz.( Geresdlak– Gőzgombóc Fesztivál, Szászvár rendezvényei) A nyári időszakban, a műhelyben tárolt edények nagy része, elfogy a turizmusnak köszönhetően.
-„ Hál”Istennek működik a turizmus, rengeteg a külföldi kuncsaft…”
Régebben több napos külföldi rendezvényeken is jelen volt, most már nem, belefáradt, pedig rendszeresen kapja a mai napig a meghívásokat.
Az évek folyamán rengeteg tanulója volt, volt aki hobbi szerűen űzte a mesterség tanulását, de sokan jelentkeztek nyári gyakorlatra is.
„- Hivatalosan, nyári gyakorlatra is fogadtam rendszeresen tanulókat, de megmondom őszintén, hogy 10 éve nincs is jelentkező. Egy időben nagyon sokan akarták tanulni ezt a szakmát, de mostanra valahogy már nem, kiment a divatból… Az az igazság, hogy az a generáció, aki mesternél tanult és nem iskolában azok kihalnak, csak olyanok vannak akik iskolában sajátíthatják el a szakma fortélyait ,az pedig más, mert ők mindenféle stílust tanulnak és nem nevelődnek bele egy fajta stílusba, abba a hagyományba ami azzal jár, hogy teljesen alá kell rendelje magát az ember, mert a stílus irányít, nem lehet kitörni vele, kitalálni újat, mert már a régi öregek mindent kitaláltak ,amit kilehetett…Ha mégis kitalálok valami újat, akkor pedig úgy kell kitaláljam, hogy bele illeszkedjen a régi hagyományos stílusba, ami gyakorlatilag már nem is új…”
- „ A mostani fazekasoknak, kerámikusoknak már az egyéni stílus a mérvadó, ami csak az övék! A hagyományost ha megnézi az ember gyakorlatilag alig csinálja valaki…
Ottó, mindig folyamatosan tanul:
-„ Mindig látok valamit ,amin esetleg van egy új minta, amit nem ismertem, de az az igazság, hogy 40 éve vagyok a szakmában, olyan sok újat nem lát az ember, de nem is vágyok már rá, mert már kielégít ez…,sokan mondják, hogy-„nem unod már? Ugyanazt csinálni?” De sohasem ugyanaz.

Gyermekei valamilyen szinten érdeklődnek a szakma iránt, de ez nem elég ahhoz, hogy legyen folytatása.
„- De ezt még nem lehet tudni, történhetnek csodák,de nem úgy néz ki,ezt se tiltani,se erőltetni nem lehet, ha ez valakinél nem magától jön, nincs semmi értelme!”

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz