Hosszúhetény
Hosszúhetény Pécstől 16 km-re, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő település, melyhez szervesen kapcsolódik két gyönyörű, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben fekvő hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya. Már a kőkor népe otthonra talált itt, s a római korban Pannónia jelentős települése lehetett, melyet a határában feltárt,
majd betemetett villa romja is igazol. Itt ölelkezett egybe az Aquincumból és Lugióból induló két fontos hadiút, amelynek békéjét a Zengő tetejére emelt őrhely vigyázta, ahol az elmúlt években míves bronzfibula került elő. A település villa Heten néven szerepel az 1015. évben kelt pécsváradi apátság alapító oklevelében, de hagyjuk a száraz történelmi adatokat, figyeljünk inkább a nép ajkán továbbélő történetekre. A helyiek szerint a település névadója Hetény vezér volt, akinek itt, a bánáti bazsarózsa hazájában volt az
otthona, és emlékét ma szobor őrzi az egykori kőbányában. Hetény sorsa szorosan összefonódott a fölötte magasodó, 682 méteres csúccsal büszkélkedő Zengővel, amelyet a régiek Vashegynek neveztek, és gyomrából már az Árpádok idején ércet bányásztak. Mára belepte az idő a régi vájatokat, a hegy féltékenyen őrzi titkát. Nem véletlenül, hiszen talán szégyenkezik is, miután tragédiákat is rejtenek az ormok.
majd betemetett villa romja is igazol. Itt ölelkezett egybe az Aquincumból és Lugióból induló két fontos hadiút, amelynek békéjét a Zengő tetejére emelt őrhely vigyázta, ahol az elmúlt években míves bronzfibula került elő. A település villa Heten néven szerepel az 1015. évben kelt pécsváradi apátság alapító oklevelében, de hagyjuk a száraz történelmi adatokat, figyeljünk inkább a nép ajkán továbbélő történetekre. A helyiek szerint a település névadója Hetény vezér volt, akinek itt, a bánáti bazsarózsa hazájában volt az
otthona, és emlékét ma szobor őrzi az egykori kőbányában. Hetény sorsa szorosan összefonódott a fölötte magasodó, 682 méteres csúccsal büszkélkedő Zengővel, amelyet a régiek Vashegynek neveztek, és gyomrából már az Árpádok idején ércet bányásztak. Mára belepte az idő a régi vájatokat, a hegy féltékenyen őrzi titkát. Nem véletlenül, hiszen talán szégyenkezik is, miután tragédiákat is rejtenek az ormok.